A kudarcról (általában)

By 2010.03.02. március 4th, 2019 Blog

A párkapcsolai kudarcból tegnap végül általában a „KUDARC” lett a téma. (2010. 06.02. Viva Tv. – adás: jún. 15.-én 15h-17h óra között). A meghívott sztárvendégek: Brasch Bence, Barbie, Golyó, és a műsorvezető Zola volt. Elsőként az merült fel Zolában, hogy vajon mióta élnek meg az emberek kudarcokat.

Válaszomból kiderült, hogy feltehetőleg ez az érzés egyidős az emberiséggel, szubjektív, kinek ki a kudarcélmény, mit él meg annak. Azokra az emberekre a leginkább jellemző, akik maximalisták, perfekcionisták, magasra teszik önmagunknak a mércét, és sosem elégedettek, nem dicsérik meg saját magukat.

Az nem baj, ha magas a mérce, hiszen a célok viszik előre az embereket, viszont időnként igenis muszáj megállni, hogy megütögessük a saját „vállunkat”, elégedettek lehessünk önmagunkkal, mert ellenkező esetben egy nagyon negatív hozzáállás rögzül. Ez akár elmehet a „görcsös akarás” -ig is, amikor már az ember legszívesebben „megerőszakolná” a dolgokat, hogy úgy alakuljanak, ahogyan ő szeretné, és ez általában sosem sül el jól.

Egy bizonyos ponton túl, el kell fogadni azt, hogy időnként a dolgok nemcsak rajtunk múlnak. Golyó elmesélt egy történetet, amikor 2008-ban előzenekar lettek volna egy nagyszabású koncerten, viszont a körülmények valamiért úgy alakultak, hogy visszamondták a fellépésüket (időjárás, stb.). Mégsem élték meg kudarcként, annak ellenére, hogy nagy csalódás volt, hiszen a a körülmének „áldozatai” lettek. Ha ők úgy érezték volna ebben a helyzetben, hogy ők az okozói a fellépés elmaradásának, akár egy depressziós periódus is kezdetét vehette volna.

Mnden helyzetnek van egy pozitív és egy negatív oldala is, mégha időnként nehéz is meglátnunk azt a bizonyos jót. A jó mindig ott van. És az is, hogy el tudjuk fogadni, hogy mi mindent megtettünk, mindent beletettünk, de mindig vannak rajtunk kivül eső tényezők, amik nem irányíthatóak. Időnként tudni kell elengedni is. És ha rátalálunk arra az optimális egyensúlyra, amikor élvezettel és örömmel tesszük a dolgunkat, a képességeink határait súrolva, de nem is görcsöljük túl, akkor elértük azt az állapotot, amelyet Boldogságnak is hívnak.

Leave a Reply

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial