Tisztelt Doktornő,

Kislányom jelenleg 14 hónapos, 15 hónapos korában vissza kell mennem a munkahelyemre. Nem önként választottam ezt az utat, hanem a helyzet hozta: családunkban én vagyok a főkereső, és a gyed ideje alatt eléggé megcsappant a családi kassza, feléltük minden tartalékunkat, a számlák jönnek a törlesztőrészletek szintén. A pénz miatt kell visszamennem. Az eszemmel tudom, hogy nincs más választásunk, nem tudjuk másként megoldani a helyzetet. A gyed lejártáig apukája marad vele otthon, gyakorlatilag gyedet cseréltünk. A lelkem mégis háborog. Iszonyú lelkifurdalásom van, folyamatosan azt érzem, hogy cserben hagyom a kicsi lányomat, hogy rossz anya vagyok. Rettegek a naptól, amikor elkezdem újra a 8 órás munkát. Apukájával nagyon jó a kapcsolata, imádják egymást, én is maximálisan megbízom a páromban. A kérdésem az volna, hogyan tudnám könnyebbé tenni a munkába állást a kislányom, illetve magam számára? Hogyan tudnám a legkíméletesebbé tenni számára az átmenetet? Hogyan szoktassam/szoktassuk hozzá ahhoz, hogy mostantól apukájával lesz egész nap? Nem fog csorbát szenvedni az eddigi szoros anya-gyermek kapcsolat? Rengeteg kérdés, kétely van bennem, de talán a legtöbb a félelem és az elkeseredés.
Köszönettel: Zsiz

Kedves Zsiz!
Teljesen rendben lévőnek érzem az Önök döntését, és nagyon sok családban bevált gyakorlat is, hogy az apuka marad otthon a gyerek(ek)kel.
Ráadásul Ön nem bölcsődébe kívánja adni a gyereket, ami egy teljesen más “klíma”, hanem az apukájával marad otthon, a környezet sem változik, reggelenként, esténként Önnel is találkozhat, játszhat a gyerek, és az apukájára is szüksége van. Tehát egy elfogadható megoldásnak gondolom.
Először is Ön saját magával “béküljön” ki, a fent vázolt okokat tudatosítsa magában és fogadja el, hogy teljesen rendben van, és Önben sem fognak ezek a dolgok kétségeket ébreszteni.
A kötődés nem sérül, ha Ön biztos önmagában, megbízik a párjában, és a kevés, rendelkezésükre álló időt a babával “jól” (a minőségre helyezve a hangsúlyt) tölti. A párja hasonlóképpen el tudja látni a felmerülő feladatokat, így legalább ő is egy jó apa-lánya kapcsolatot alapoz meg.
A hozzászoktatást úgy javasolnám, hogy először 1-2 órára hagyja a babát az apukával kettesben, majd ezt az időt fokozatosan emeljék. Így nem fog semmi problémát okozni a 8 órás munkaidő.
Önnek valószínűleg jót is fog tenni a munka, emberek között lehet, kicsit mással is foglalkozik. Bízzon a párjában, és akkor nem lesz semmilyen probléma.
Minden jót kívánok Önönek,
Üdvözlettel,
Gazdag Enikő