Kedves Enikő! Van egy 8 éves lányom, aki második éve jár jazzbalettra, azelőtt pedig disco-táncot tanult óvodás korában. Fel is lépett sokszor. A mostani jazzbalett tanár nagyon tehetségesnek találja, most volt bemutatóórájuk is ahol láthattam, hogy tényleg van hozzá érzéke, és ő a legjobb a csapatban. Most indított szombatonként haladóknak azaz a tehetségesebb gyerekeknek órát, ahol lehetőséget kapnak arra,hogy áprilisban versenyezzenek. A lányom néha tiltakozik az ellen,hogy versenyen vegyen részt,de én úgy gondolom, hogy először próbálja ki,így meg fogja tudni,hogy miről is szól ez az egész. A tanár mondta,hogy sajnálná, ha nem jönne, mert tényleg még a haladó csoportban is ő a legjobb.Én meg szeretném ha fejlesztené magát, de viszont rosszat sem akarok neki.Egy héten kedden-csütörtökön az iskolában van órája, szombaton pedig elviszem a haladó edzésre. Szeretném tudni,hogy nyugodt szívvel vigyem szombatonként is,mert valaki mondta,hogy ebben a korban még nem tudják eldönteni, de én viszont a legjobbat szeretném neki. A tanulást gondolom nem hátráltatja,mert a mozgásra szükségük van. Sokszor hallom,hogy ne terheljük túl a gyerekeket,mert a tanulás róvására megy, más meg arra buzdít,hogy ezzel nincs terhelve,mivel szívesen táncol,nagyon tehetséges,csak a szombati edzésen gondolkodom sokat, hogy mi lenne jó neki a jövőre nézve. Előre is köszönöm válaszát!

Kedves Olvasó!
Nagyon pozitív dolognak érzem Önnél, hogy ilyen jól látja a problémát, és meg is tudja fogalmazni.
Pszichológusként úgy gondolom, hogy a tánc, a sport a kihívás mindenképpen jó a gyerekeknek, hiszen kötelességtudatot, felelősséget, rendszerességet visz az életükbe, amely kicsi kortól kezdve életformává is válhat náluk.
A sport nagyon jó dolog, de csak egy bizonyos szintig! És ezt kell a szülőnek észrevennie, hogy hol az a pont, és ebben persze a gyereket is tudatosan figyelni.
Önöknél most merült fel a kérdés, hogy hogyan tovább. Én azt javasolnám, hogy a szombati haladó edzésre nyugodtan vigye a lányát, ha van kedve hozzá, viszont a versenyzést ne erőltesse, ha a gyerek nem szeretné. Amikor a sport összekapcsolódik a teljesítménnyel és a versenyszellemmel más jelentést ad neki. Vannak olyan személyiségek, akik ezt élvezik, kihívást látnak benne, és alkalmasak erre a feladatra. A másik típus a sportot csak a kedvtelésért és a fittségért csinálja.
És ezt már Önnek kell, mint édesanyának eldöntenie, hogy a lánya életében milyen célt tölt be a sport? Mire szeretné őt “trenírozni”?
Ha a kislány elzárkózik, annak megvan az oka. Miért nem akar versenyezni?
8 évesen nem szabad erőltetni a versenyzést, csakis akkor küldhető versenyre, ha szívből akarja, és tisztába van a gyerek a versenyzés minden vonzatával.
Minden jót kívánok Önöknek! Üdvözlettel, Gazdag Enikő