Tag

gyerek | Gazdag Enikő - Oldal 2

Beszélgetés az apás szülésről Gazdag Enikő pszichológussal

By | Cikkek | No Comments

Az apás szülés korunk egyik „divatja”. Régebben, sem a kórházak, sem a férfiak, sem pedig a nők nem voltak felkészülve arra, hogy a kisbaba apukája jelenlétében lássa meg a napvilágot. Ma már tízből kilencszer így szülnek a nők, így születnek a gyermekek. Kíváncsi voltam, hogyan láthatja a dolgot egy lélekértő, a pszichológus.
Gazdag Enikővel beszélgettem:

Miért nem akar, akarhat része lenni a születésnek a férfi?

Úgy gondolom, hogy ez teljesen egyéni, hogy a része akar-e lenni, avagy nem. Sok mindentől függ: milyen erős és milyen mély a kapcsolat a feleségével, a férfinak magának milyen születés élménye van, hogyan viszonyul édesanyjához, az apa szerephez, a saját apjához, a kórházhoz, stb. Ez már egy sztereotípia, hogy mi nők úgy gondoljuk, hogy eleve nem bejönni a szülőszobára. Tehát mindenképpen meg kell őt kérdeznünk, hogy szeretné-e, vagy csak a döntő pillanatban kíván-e ott lenni, vagy hogyan kíván részt venni ebben az egész folyamatban. Hagyjuk rá a döntést, és így a kontroll az ő kezében marad. Ezáltal ő is szereplőnek érzi magát a helyzetben. Read More

Gondolatok a nőiességről.

By | Blog | No Comments

Egy ismerősöm, Csernus Imre: A Nő c. könyve olvasása közben megkérdezett, hogy mit gondolok a Nőiességről, és, hogy szerintem mitől lesz egy nő Nő?

A következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem:

Kezdjük az elején. Csernus azt mondja  a könyvében, hogy azok a nők, akik egyedül nevelik a gyereküket úgy tudják megmutatni pl. a kislányuk számára a „nő – séget”, hogy egyszerűen csak nők, és ezt a kislány elsajátítja, tehát ne akarjon az a bizonyos anya „férfi” lenni. Én ezt már itt megkérdőjelezem, mert ha egy nő egyedül nevel egy gyereket, rákényszerül egy csomó olyan tulajdonság felvételére, és dolog elvégzésére, ami nem lenne a „szerepköre”, ha lenne egy férfi mellette. Tehát ez a nő „egész” lesz, mert egyedül kell a hajón „kapitánynak” lennie.

Viszont azt, hogy ő Nő legyen, és a kislány meg tudja tanulni, milyen is egy nő, látnia, éreznie kell az anyát egy olyan HELYZETBEN, ahol nőként viselkedik. Ezt bizonyos helyzetek hozzák, ill. generálják, hogy nőként viselkedjünk. Pl. egy férfival való érintkezés során ez sokkal inkább „kézzel fogható”, mintha csak otthon ezen elmélkedünk, hogy nők vagyunk.:-)

Az egyedülálló anyák akkor tudják ezt a mintát átadni gyerekeiknek, megtanítani, ha nyitottak, teremtenek kapcsolatokat, vannak férfiak körülöttük (akár baráti szinten is), és maga a helyzet megteremti ezt a viszonyt. Mert szerintem a nőiesség viszony is, amely helyzetekben különbözőképpen, de minden esetben megnyilvánul. Read More

Nők elhelyezkedése GYES után

By | Blog | No Comments

Egyik ismerősöm a következő kérdést tette fel nekem, mely téma sok nőt érint:„Kislánykámmal itthon vagyok GYESen, és már azt fontolgatom, mihez kezdhetnék ennek lejárta után. Mit tanácsolsz a hasonló cipőben járó anyukáknak? Elég nehéz elhelyezkedni egyébként is, nőként is.”
Egyrészt a nők bizonyos százalékának a gyerekszületés előtt is volt munkahelye, és a legtöbb esetben visszavárják őt oda, másrészt erre a cégeket törvény is kötelezi. Amennyiben ez nem így történne, akkor beszélünk álláskeresésről.

A GYES mellett sok nő tanul, képzi magát, ha nem, akkor is van esélye arra, hogy kikristályosodjon benne, hogy mi érdekli, mivel szeretne foglalkozni. Minden ember elhivatott valamely irányba, akár egy hobbi formájában is. Ez már segíthet annak megtalálásban, hogy merre is induljon. Igaz, hogy anyagi kérdés is az, hogy tanuljunk valamit,és nem is olyan régen GYES mellett ingyenes volt a továbbképzés lehetősége, vagy sok nő már a baba előtt tanult valamit, szerzett diplomát.

Tehát, tudjuk, hogy mi az érdeklődési kör, a preferált szakmák, az elhelyezkedési esélyek, ennek ismeretében célszerű megírni, „domborítani” az önéletrajzot is. Mindenképpen arról a terültről érdemes többet írni benne, amelyek számításba jöhetnek. Természetesen érdemes „fejvadászok” segítségét is kérni, hiszen ők az álláskeresőktől a legtöbb esetben nem kérnek pénzt, viszont az önéletrajzot tárolják az adatbankjukban, és megfelelő álláslehetőség esetén, megkeresik az álláskeresőt. Ez is egy lehetőség. Read More

Kökény Attilával a válásról a Mokka műsorában

By | Blog | No Comments

Kökény-Attila-MokkaMa reggel (02.15.) a TV2 Mokkában Kökény Attilával és a feleségével beszélgettem a válásról, és arról, hogy hogyan lehet a válás után is jó kapcsolatot ápolni az ex-szel.

Ők egy pozitív példának számítanak ebből a szempontból. Kökény Attilának Aranka a második házassága, 13 éve vált el, és az előző házasságából van Attilának egy gyereke. Ezért őket a gyerek is összeköti.

Attila nagyon jó kapcsolatot ápol az exfeleségével, Aranka is beszélőviszonyban van vele, ráadásul a gyerekkel kapcsolatban is minden kérdést meg tudnak beszélni.

A témáról további érdekességek a videóban.

[embeded: src=”http://tv2.hu/mokka/video/kokeny-attila-napi-kapcsolatban-van-volt-nejevel/player/embed” width=”460″ height=”345″ ]

Jó szórakozást!

Gazdag Enikő

Facér szülők világnapja: márc. 21.

By | Blog | No Comments

Hogyan hathat a válás a gyerekekre?

Facér szülőA szülők tehetnek az ellen, hogy a gyerek kevésbé élje meg veszteségként azt, hogy csak egyik szülője neveli. Fontos például őszintén elmondani a gyereknek – természetesen az ő szintjének megfelelő módon -, hogy apu és anyu már nem úgy szereti egymást, mint régen, és elválnak, de apuval vagy anyuval sokat találkozhat a jövőben is, és ugyanúgy szeretik őt mindketten.
Akkor okozzuk a gyereknek a legkisebb kárt, ha őszinték vagyunk, és konkrétumokat mondunk neki – például apu minden héten kétszer visz edzésre a jövőben is, és szombat este nála alszol -, tehát, ha láthatja a gyerek azt, hogy nem veszíti el a kapcsolatot az „elmenő” szülővel. A válásnak mindig van hatása a gyerekekre, ez elkerülhetetlen, szerencsére azonban ezek a hatások időlegesek – kivéve, ha a szülő nem „jól” dolgozza fel a válást -, és amint létrejön az új, működő rendszer, és az egyszülős család is kialakítja a maga kereteit, enyhülnek, majd elmúlnak ezek.

A témáról bővebben:  A facér szülőké a jövő

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

Miért ne rémisztgessük mumusokkal a gyerekeinket?

By | Blog | No Comments

Kisgyermekkorban természetes jelenség a félelem megjelenése, valamint a képzelet és a valóság keveredése. Az óvodások még nem képesek megkülönböztetni a képzeletükben megjelenő és a valóban létező dolgokat, a mumusokkal, szörnyekkel való rémisztgetés – éppen azért, mert elhiszik azok létezését – tovább fokozhatja az amúgy is meglévő félelmet, és a szorongás kialakulásában is szerepet játszhat.

Read More

Harmincasok, akik nem nőttek fel

By | Blog | No Comments

A kérdés megválaszolásához bevezetnék egy fogalmat: Mi is az a Pán Péter szindróma?

harmincasokPán Péter szindróma: a pszicho-szociális fejlődészavarnak ezt a formáját J. M. Barrie skót író híres felnőni nem akaró mesehőse után Pán Péter-szindrómának nevezték el. Az elhúzódó serdülőkori krízisben élők ódzkodnak a felnőtt élet kihívásaitól, nem gondolnak a jövőre, nincsenek hosszú távú elképzeléseik, világmegváltó ábrándokat kergetnek, de megvalósításukért nem tesznek semmit. Annak ellenére, hogy kifejezetten igénylik és szeretik a társaságot, baráti és intim kapcsolataik felszínesek. Akik nem választanak serdülőkorban maguknak célokat, nem köteleződnek el tisztán körvonalozott értékrendek mellett, nem tudják megfelelően elhelyezni magukat a világban, az a felnőttkorra átnyúló serdülőkori identitáskrízishez vezethet.

Ennek az elhúzódó serdülőkornak – Pán Péter szindróma a jellemzője, a kamaszkorban meg nem oldott identitás keresése és megtalálása.   Egyik csoportjuk megmarad „örök gyereknek”, másik csoportjukban megszületik az igény a felnövésre, fejlődésre. Az utóbbi csoport folyamatosan keresi a válaszokat arra, hogy „Ki vagyok én?”, és felnőni, fejlődni szeretne.

Ezekre a személyekre jellemző még, nehezen vállalják a közelséget, az intimitást. Ebből fakad a társas kapcsolatok szegényessége, vagy felszínessége, s mindez az ezt megelőző fejlődéslélektani szakaszban, a serdülőkorban, lényegében ugyanígy volt.A serdülőkor lényeges feladata az identitás megtalálása, és éppen ezért pl. a szerepek próbálgatása, melyik illik, melyik nem az adott személyiséghez, ezért is „lázadnak” a tinédzserek, próbálgatják a különböző szerepeket, öltözködést, hajviseletet, és keresik azt, amelyik én-azonos. Amennyiben a serdülőkor végére letisztulnak ezek a kérdések, egy magabiztos, jól körvonalazott identitást hoz létre az egyén, ha nem, „görgeti” maga előtt tovább ezeket a meg nem oldott feladatokat. Később újra előtérbe kerülnek ezek a feladatok (a 30-as, 40-es évesekben is akár).

Minden személyiségfejlődési szakasz az élet folyamán krízist okoz a személyiségnek, amelyet, ha megold (jól), továbblép a következő szakaszra és gazdagodik a személyisége, amennyiben nem, cipeli tovább a feladatot, és negatív személyiségváltozást okoz (Erickson). Így van ez a Pán Péter szindrómánál is.

Az elhúzódó serdülőkorban lévő felnőttek személyiségében gyökerezik ez a probléma, ami a párválasztást abban befolyásolja, hogy ezek a személyek nem képesek mélyebb, tartósabb kötődésre, de amennyiben vállalják a felnövéssel járó munkát, akár pszichológus segítségével is, megvan az esélyük egy teljes értékű elköteleződésre.

Bővebben itt olvashatsz róla:

A harmincasoknak lőttek? – Life.hu cikke

Jó olvasgatást,

Gazdag Enikő

A vérfertőzésről

By | Blog | No Comments

vérfertőzés

Nemrég nagy port kavart a médiában, sokat foglalkoztak a következő esettel a különböző csatornákon, fórumokon: Sárospatakon él egy pár, gyerekekkel, akik – állítólag – nemrég tudták meg, hogy apa – lány vérrokoni kapcsolatban állnak egymással. A sztoriban meghökkentő, hogy nem fogadják el a 99% bizonyosságot, a hibaszázalékra hivatkoznak, és bagatellizálják a helyzet súlyosságát.

(A vérfertőzés, felmenő és lemenő ágbeli rokonok közötti nemi közösülés által elkövetett bűntett, de Horvátországban azon gondolkodnak, hogy legálissá teszik. Eszerint szexuális kapcsolatot létesíthetnek testvérek, apa és lánya, vagy éppen anya és fia. Megtehetik, ha nagykorúak, ítélőképességük teljes birtokában vannak, illetve ha szabad akaratukból teszik.)

Vajon mi játszik szerepet az ilyen és hasonló kapcsolatokban? És azokban az esetekben, ahol egy családban történik meg ilyen? Mi lehet a lelki háttere? Ti mit gondoltok erről?

A témában kérdeztek, itt olvashatod:

Szex vérrokonok között

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

Meddig hisznek a gyerekek a Mikulásban?

By | Blog | No Comments
Mikulás az oviban

Mikulás az oviban

Tegnap megjött a Mikulás! A kislányom nagyon várta őt, az óvodában is látogatást tett a Fehérszakállú. Bár délután, amikor érte mentem, megjegyezte, hogy „Anya, az András bácsi volt a Mikulás, mert nem volt az udvaron” (ő a gondnok bácsi). Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mikor kezdik a gyerekek jobban figyelni ezeket a jeleket, vagyis mikor látnak át a „szitán”.

Néha úgy érzem, hogy a 6 és fél éves lányom már maga sem tudja, hogy higgyen vagy ne, néha szeretne, de sokszor észreveszi már a turpisságokat. Pl.: Tegnap este a TV Híradóban „motoros Mikulást” mutattak, egyből megjegyezte, hogy „Anya, ezen a Mikuláson látszik, hogy nem Igazi!”

Mikor történik meg a gyerekeknél a váltás? Miért tűnnek fel neki olyan dolgok, amelyek azelőtt nem? Mi ennek a lelki háttere?

Ebben a témában szakértettem a Life.hu oldalára, itt tudod elolvasni a cikket:

Meddig hiszünk a Mikulásban?

Jó olvasgatást! Várom a saját tapasztalatokat, sztorikat!

Gyereknek gyereke?

By | Blog | No Comments

Nemrég felkért az Origótól egy újságíró barátnőm, hogy szakértsek neki a „Gyereklányok szülőágyon” című cikkéhez.

Kamasz AnyaNapjainkban, amikor az  „információ dömping” korszakát éljük, sokszor meglepődünk a híreken, hogy fiatal lányok szinte gyerekfejjel szülnek, vállalnak gyereket. Ők még szintén gyerekek, többségük tinédzserkorú, nagyon messze vannak ők még attól, hogy érettek legyenek egy párkapcsolatra és az anyaságra.

Miért vállalnak ők mégis gyereket? Tudatlanok vagy ki akarnak törni a megszokott kerékvágásból? Menyire tudnak felelősséget vállalni a döntésükért? Milyen következményekkel járhat mindez?

Ilyen és hasonló kérdésekre próbáltunk meg választ adni a cikkben, melyet itt olvashatsz:

„Abortusz? Ahhoz már túl késő” – Gyereklányok szülőágyon

Jó olvasgatást! És természetesen a véleményeket is szívesen látom!

Gazdag Enikő

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial