konkrét eset

Nagyon gyakori a hozzám forduló párok esetében a belépő “harmadik” a kapcsolatukban. Általában akkor “fér be” két ember közé még egy fél, ha van “rés” a pár között.

Ennek a “résnek” számtalan oka lehet, pl. nem őszinték egymással a párok, csak a “felszínen” kommunikálnak, meg nem oldott konfliktusaik vannak, vágynak valamire, ami úgy érzik hiányzik a kapcsolatukból, stb.

( A példánál felhasznált nevek, számok, adatok csak kitalációk, ezért bármilyen egyezés valós személyekkel csak a véletlen műve! Az egyezőségből kialakított bármilyen következtetések és állítások hamisak, azok valóságtartalma megalapozatlan! )

Párterápia – Eset 1.

Marika & Tamás

Marikának és Tamásnak két kisgyerekük van, 18 éves koruk óta együtt vannak, 36 évesek. A gyerekek születése után Marika 6 évig otthon volt, csak a családdal foglalkozott, kissé “beszűkült” életet élt.

Férje, Tamás rendszergazda egy cégnél, a főiskolát nem fejezte be, Marikával ellentétben, aki diplomás. Ezt a feleség nehezményezi, úgy érzi, hogy a férje befejezhette volna az iskolát, és akkor “többre” vitte volna, többe keresne, és a családnak is több jutna.

Időközben Marika visszament 4 órában dolgozni, úgy érzi, hogy az ő elsődleges feladata a gyerekek ellátása, a férjéé az anyagi javak megteremtése.

Ízelítő egy olvasói levelemből
Tisztelt Gazdag Enikő!
Családi problémával kapcsolatban kérném a hozzáértő tanácsadását, mert én úgy érzem, tanácstalan vagyok kicsit.
Egy 20 éves budapesti lány vagyok, félárva, apámmal élek együtt, aki lelkész. Ehhez még hozzájön az a tény, hogy kései gyermek vagyok, apám 60 éves elmúlt.

Párkapcsolatban vagyok, már egy jó ideje, azelőtt is volt több éves kapcsolatom. A gondom az, hogy eddig titkoltam apám előtt a szexuális életem meglétét, a párommal való együttalvásokat, stb. Magyarul mindazt, ami szexuálisan egy párkapcsolat része.

Apámmal szemben egy úgymond “álarcot” állítottam fel, azonban az utóbbi időben ezt egyre nehezebben viselem el. A hazugságaim súlyát, tudva ezzel azt, hogy Őt becsapom, a páromat meg szexuális téren nem vállalom fel. Ez nagyon rossz érzés, és egyre inkább azon gondolkodom, be kellene vallani az igazat az apám felé. Ha ez egyszerű lenne, rögtön megtenném, de ugye hivatása miatt a konzervativizmus megléte nő, a viselkedésem teljesen szembenáll az Egyház tanításaival, stb. Félek az apám reakciójától, főleg azért is, mert csak én vagyok neki (egyke vagyok és mint írtam, édesanyám meghalt), így nem tudom, hogy mi lehet egy ilyen vallomás-csomag következménye. Azonban úgy érzem, nem vagyok így szabad, mert ilyen dolgok korlátoznak le.