párterápia

“Önzőség” a párkapcsolatban?

Múlt héten megkeresett a Femina.hu újságírója, hogy vajon hasznos-e önzőnek lenni egy párkapcsolatban? Az önzőség nem jó szó, inkább úgy fogalmaztam meg, hogy mindkét félnek szüksége van a külön töltött programokra, nem teheti magát mindig attól függővé, hogy mit akar a másik.

 

Fontos, hogy egy párkapcsolatban, ahhoz, hogy mindkét fél elégedettnek érezhesse magát, legyenek olyan külön területek az életükben, melyekből töltődnek, energiát nyernek, mert csak ezáltal válnak két egész emberré. Egy párkapcsolatot csak két egész, teljes ember képes boldoggá tenni. Amint az egyik a másiktól teszi függővé saját magát, attól, hogy hogyan érzi magát a másik, vagy csak a közös programok lehetnek jók, kiszolgáltatottá válik a másik számára.

 

Ez már olyan, mintha két fél ember támasztaná egymást, és amint az egyik odébbáll, a másik eldől. És az, hogy az egyik függ a másiktól, nagy teher annak is, akitől függnek, nem érzi jól magát benne. Rengeteg párkapcsolati elakadást és konfliktust okozhat az, ha a párok függenek egymástól, vagy az egyik a másiktól. Sok ilyen témájú párterápiát vezetek.

 

A cikket itt olvashatjátok: http://www.femina.hu/kapcsolat/onzoseg_a_parkapcsolatban

Szerető? De minek? – A megcsalás párterápiája

A párterápiák nagy része “megcsalásos párterápia”, ami azt jelenti, hogy a párok életében valamilyen módon megjelent maga a megcsalás ténye vagy a megcsalás lehetősége.

 

Az emberek nagy része fiatal felnőtt korában hajlamos azt gondolni, hogy “ha szeretem a párom, nem csalom meg”, és fordítva a másiktól is elvárják ugyanezt.

 

Később a hosszabb párkapcsolatokban, házasságokban az előforduló krízisek nyomán, gyakran mégis megjelenik a harmadik. A megcsaló maga is összezavarodik, hogy miért történt mindez, és kérdések merülnek fel benne, hogy hogyan lesz ezután. A kiderülés után a megcsalt fél  “sérül”, és szerencsésebb esetben felmerül benne a kérdés, hogy hogyan jutottak idáig, és mi a felelősségük kettőjüknek abban, hogy ez megtörtént.

 

Ha a megcsalt fél kizárólag a másikat hibáztatja, és nem látja a saját felelősségét a történtekben, később gyakran újra és újra átéli a megcsalást a párkapcsolataiban, mert nem érti meg, hogy ő maga hogyan járul hozzá mindehhez. Ha a párok elismerik, hogy 50-50 % a felelősségük a megcsalásban, elindulhat végre közöttük az őszinte kommunikáció, és olyan dolgok is kimondásra kerülhetnek, amik addig a “szőnyeg alá” voltak “seperve”.

 

A megcsalás “haszna”, hogy felkavarja az állóvizet”, és jó esetben pozitív változások történnek a párkapcsolatban.

 

A harmadik mindig olyan párkapcsolatokban jelenik meg, ahol van “rés” a pár között számára. Nagyon sok oka lehet a megcsalásnak:

  • – elégedetlenség a párkapcsolattal
  • – hozott minták
  • – konfliktusmegoldási kísérlet
  • – feszültségcsökkentés
  • – túl szoros vagy éppen túl laza párkapcsolat
  • – leválatlanság a szülőkről

 

A párterápia során annak felderítése zajlik, hogy mi is a történt a párkapcsolat egész folyamata során, ami ide vezetett, ki hogyan élte meg a különböző helyzeteket, mindeközben az érzelmi reakciók kezelése zajlik, és végül a jövőkép megformálása elengedhetetlen a tartós változás eléréséhez. A megcsalt félnek előbb-utóbb a megbocsájtás felé kell elmozdulnia, ezért cserében a megcsaló “megbízhatóvá” teszi önmagát a másik számára, és valamiféle “jóvátétel” formájában kifejezésre juttatja az elköteleződését a kapcsolat iránt.

 

Nagyon jó érzés olyan párokat látni, akik sikeresen végigmentek egy “megcsalásos párterápián”, és ezután a kapcsolat megerősödött, rátanultak egyfajta tudatos látásmódra, amivel ezután együtt tudják kezelni a köztük felmerülő konfliktusokat, és minőségileg gy magasabb szintű párkapcsolatban élnek tovább.

Gazdag Enikő

Párterápia témák 1. – A “harmadik”

Nagyon gyakori a hozzám forduló párok esetében a belépő “harmadik” a kapcsolatukban. Általában akkor “fér be” két ember közé még egy fél, ha van “rés” a pár között.

Ennek a “résnek” számtalan oka lehet, pl. nem őszinték egymással a párok, csak a “felszínen” kommunikálnak, meg nem oldott konfliktusaik vannak, vágynak valamire, ami úgy érzik hiányzik a kapcsolatukból, stb.

( A példánál felhasznált nevek, számok, adatok csak kitalációk, ezért bármilyen egyezés valós személyekkel csak a véletlen műve! Az egyezőségből kialakított bármilyen következtetések és állítások hamisak, azok valóságtartalma megalapozatlan! )

Párterápia – Eset 1.

Marika & Tamás

Párterápia - Eset 1.Marikának és Tamásnak két kisgyerekük van, 18 éves koruk óta együtt vannak, 36 évesek. A gyerekek születése után Marika 6 évig otthon volt, csak a családdal foglalkozott, kissé “beszűkült” életet élt.

Férje, Tamás rendszergazda egy cégnél, a főiskolát nem fejezte be, Marikával ellentétben, aki diplomás. Ezt a feleség nehezményezi, úgy érzi, hogy a férje befejezhette volna az iskolát, és akkor “többre” vitte volna, többe keresne, és a családnak is több jutna.

Időközben Marika visszament 4 órában dolgozni, úgy érzi, hogy az ő elsődleges feladata a gyerekek ellátása, a férjéé az anyagi javak megteremtése.