Tag

pszichológia | Gazdag Enikő - Oldal 2

Párkapcsolat és háziállatok

By | Blog | No Comments

Közös kutya, állati jó szerelem

Állított már haza párod, zsebében egy édes kis kutyával, amelyet ajándékul szánt neked? Esetleg te vagy az, aki se szó-se beszéd, egyszer csak egy színpompás, trillázó csodával lepted meg párodat, a hozzá való kalitkával együtt? Szuszogó kis élet ajándékba? Vajon miért éppen ilyen meglepetést választunk?

Van e valamilyen rejtett üzenete annak, ha gondoskodást és kölcsönös, közös felelősséget igénylő élőlényt ajándékoznak a párok egymásnak, vagy engednek be az életükbe? Ha igen mit üzennek egymásnak? Esetleg mögöttes gondolatok nélkül, egyszerűen az állatok iránti szeretet húzódik meg háttérben? Ha így áll a dolog, akkor is fogas kérdés, hogy ki és miért vállal nagyobb szerepet az állat gondozásából, esetleg neveléséből. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Read More

Szíj Melinda és a népszerűség

By | Blog | No Comments

Szíj Melinda sírA Szíj Melinda és Hajdú Péter között kialakult feszült helyzet Melindát elég érzékenyen érinti. A Mokka műsorában is elsírta magát és látszott, hogy nehezen kezeli a szituációt. Erről a témáról kérdezték meg Enikőt, hogy pszichológus szemével hogyan látja Melinda állapotát.

Gazdag Enikő pszichológus szerint Szíj Melinda (41) valamiféle pszichés problémával küzd.

– Van benne egy paranoid vonás, azt hiszi, hogy utálják. Nem egy érett személyiség, ellenséges, állandóan sír, olyan, mint egy gyerek, aki képtelen felnőttként társalogni. Sokszor túlzó dolgokat mond magáról, gyakran ellenséges az emberekkel, és minduntalan rosszindulatot feltételez. Ennek önértékelési probléma állhat a hátterében, amelyet a lesütött szem is jelez.

A Blikk-ben megjelent teljes cikket itt olvasható:

Szíj Melinda sírni kezdett a Mokkában

Jó olvasgatást!

Várom a véleményeket Szíj Melindával kapcsolatban!

Mit élhet át az a személy, aki balesetet okoz?

By | Blog | No Comments

BalesetMegdöbbentő hallani a médiában, hogy embertársaink – akár önhibájukon kívül – baleseteket okoznak, és ez akár még emberéletet is követelhet. Mit érezhet ilyenkor az a személy, akinek a hibájából mások károsodtak vagy meghaltak? Mit lehet tenni azért, hogy könyíthessen a lelkén?

A legkülönbözőbb lelki problémák és traumák esetében is hasznos lehet az olyan embertársakkal való találkozás és beszélgetés, akik hasonló dolgokon mentek át. Ilyenkor az egyén szembesülhet avval, hogy mások is hasonlóképpen éreznek, mint ő, és nincsen egyedül a problémájával.

Nagyon egyéni lehet az, hogy kinek mi könnyíthet a lelkén. Ebben sokat segíthet a hit, vagy egyéb olyan módszerek, amik addig is beváltak, pl. naplóírás, barátokkal megbeszélni, elhunytnak levelet írni, stb. Családtagnak vagy idegennek okozott baleset esetében komplikált gyászt él át a személy.

A komplikált gyásznak különböző megjelenési formái vannak:

– Függőségek
– Apátia
– Izoláció másoktól
– Napi teendők ellátásának hanyagolása
– Öngyilkossági gondolatok
– Alvászavar
– Karakterváltozás
– Tiltakozás a segítség ellen

A komplikált gyász sokkal megterhelőbb és nehezebb az egyén számára, mint egyéb halálesetek esetében. Ugyanúgy szükség van itt is az elengedésre és a gyász megélésére, és ebben olyan módszerek segíthetnek, amelyek az érzelmek megélését, kifejezését célozzák, pl. harag, düh, bűntudat stb. felszínre hozatala, akár szakember segítségével is. Minél több érzelmet él át a személy, ami a halálesettel kapcsolatos, annál könnyebb lesz a bűntudatot megélni, és elengedni azt idővel.

A pszichés feldolgozás függvénye az, hogy valaki egy közúti baleset után mer-e vezetni. Akik nem élik meg a negatív érzéseiket a balesettel kapcsolatban, a haragot, a bűntudatot stb., azok sokkal nagyobb eséllyel fojtják el az érzéseiket és menekülnek különböző tudatmódosító szerekbe, amik nem szolgálják a gyógyulást, csak egy önpusztító életmódhoz vezetnek.

A témáról bővebben itt olvashatsz: Véletlen gyilkosok – Life.hu cikke

Jó olvasgatást!
Gazdag Enikő

Harmincasok, akik nem nőttek fel

By | Blog | No Comments

A kérdés megválaszolásához bevezetnék egy fogalmat: Mi is az a Pán Péter szindróma?

harmincasokPán Péter szindróma: a pszicho-szociális fejlődészavarnak ezt a formáját J. M. Barrie skót író híres felnőni nem akaró mesehőse után Pán Péter-szindrómának nevezték el. Az elhúzódó serdülőkori krízisben élők ódzkodnak a felnőtt élet kihívásaitól, nem gondolnak a jövőre, nincsenek hosszú távú elképzeléseik, világmegváltó ábrándokat kergetnek, de megvalósításukért nem tesznek semmit. Annak ellenére, hogy kifejezetten igénylik és szeretik a társaságot, baráti és intim kapcsolataik felszínesek. Akik nem választanak serdülőkorban maguknak célokat, nem köteleződnek el tisztán körvonalozott értékrendek mellett, nem tudják megfelelően elhelyezni magukat a világban, az a felnőttkorra átnyúló serdülőkori identitáskrízishez vezethet.

Ennek az elhúzódó serdülőkornak – Pán Péter szindróma a jellemzője, a kamaszkorban meg nem oldott identitás keresése és megtalálása.   Egyik csoportjuk megmarad „örök gyereknek”, másik csoportjukban megszületik az igény a felnövésre, fejlődésre. Az utóbbi csoport folyamatosan keresi a válaszokat arra, hogy „Ki vagyok én?”, és felnőni, fejlődni szeretne.

Ezekre a személyekre jellemző még, nehezen vállalják a közelséget, az intimitást. Ebből fakad a társas kapcsolatok szegényessége, vagy felszínessége, s mindez az ezt megelőző fejlődéslélektani szakaszban, a serdülőkorban, lényegében ugyanígy volt.A serdülőkor lényeges feladata az identitás megtalálása, és éppen ezért pl. a szerepek próbálgatása, melyik illik, melyik nem az adott személyiséghez, ezért is „lázadnak” a tinédzserek, próbálgatják a különböző szerepeket, öltözködést, hajviseletet, és keresik azt, amelyik én-azonos. Amennyiben a serdülőkor végére letisztulnak ezek a kérdések, egy magabiztos, jól körvonalazott identitást hoz létre az egyén, ha nem, „görgeti” maga előtt tovább ezeket a meg nem oldott feladatokat. Később újra előtérbe kerülnek ezek a feladatok (a 30-as, 40-es évesekben is akár).

Minden személyiségfejlődési szakasz az élet folyamán krízist okoz a személyiségnek, amelyet, ha megold (jól), továbblép a következő szakaszra és gazdagodik a személyisége, amennyiben nem, cipeli tovább a feladatot, és negatív személyiségváltozást okoz (Erickson). Így van ez a Pán Péter szindrómánál is.

Az elhúzódó serdülőkorban lévő felnőttek személyiségében gyökerezik ez a probléma, ami a párválasztást abban befolyásolja, hogy ezek a személyek nem képesek mélyebb, tartósabb kötődésre, de amennyiben vállalják a felnövéssel járó munkát, akár pszichológus segítségével is, megvan az esélyük egy teljes értékű elköteleződésre.

Bővebben itt olvashatsz róla:

A harmincasoknak lőttek? – Life.hu cikke

Jó olvasgatást,

Gazdag Enikő

A chilei bányászok és a bezártság

By | Blog | No Comments
chilei bányászok

Chilei bányászok – Hogyan változik meg az életük?

A mai napon (2010. okt. 14.) hozták fel az utolsó bányászt. Szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon milyen hatással lehet a 33 bányászra a 69 napig tartó bezártság? Eddig erre nem volt példa, a leghosszabb ideig bányában rekedtek nem több, mint 30 nap után kiszabadultak a föld fogságából.

Folynak a találgatások a pszichológus szakmában, hogy vajon hogyan módosítja a személyiséget, milyen változásokat okoz ez a trauma, ill. okoz-e egyáltalán változást.

Abban szinte mindannyian egyetértünk, hogy nem tűnik el nyomtalanul ennek a katasztrófának a hatása, a következő változások történhetnek az illetővel:

  • sérül a realáitásérzéke
  • megváltozik a viszonya a közösséghez, akár úgy, hogy jobban vágyik, társaságra, akár úgy, hogy kerülni fogja az embereket,
  • pánikroham kialakulását is elősegítheti,
  • klausztrofóbia is létrejöhet, amelyet a kapszulában való szállítás előhozhat,
  • nem akar többé bányász maradni (ezt a TV-ben is nyilatkozták páran),
  • a hirtelen jövő „sztárság” -sal sem tud mit kezdeni.

Mindenesetre személyiségfüggő az, hogy kire milyen hatással lesz ez az esemény, és attól is függ, kinek milyen a stresszel való megküzdési repertoárja. Ez az esemény is felfogható egyfajta krízisként, ahol megvan annak a lehetősége, hogy a túlélők új életet kezdjenek, megerősödjenek a traumától, de ebben benne van a veszély is, hogy szétmennek családi, baráti kapcsolatok, negatív személyiség változások történnek. Pszichológusok sokat segíthetnek nekik a talpraállásban, és a katasztrófa feldolgozásában.

Ti mit gondoltok vajon milyen hatása lehet a hosszútávú izolációnak? Kíváncsi vagyok a véleményekre!

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial