Tag

fejlődés | Gazdag Enikő

Korán menstruáló kislányok

By | Blog | No Comments

Egyre korábban kezdenek a kislányok menstruálni, akár már 9 évesen is.  Mit tehetünk szülőként, anyaként, hogy segítsünk nekik a megértésében?

Korai menstruációA kislányok nemi érésének a megértésében jelentős szerepe van a szülőknek, és elsősorban az anyának. Ha az anya nem titkolja a lánya előtt ezeket a testi változásokat, vagy akár a saját menstruációjával kapcsolatban sem, hanem a gyerek azt látja, hogy ez az élet része, és hozzátartozik a nőiességhez, akkor nem okozhat problémát.

Érdemes a kíváncsi, érdeklődő gyerekkel őszintén beszélgetni arról, hogy mit jelent a menstruáció, mi is a szerepe a nők életében, és ajánlatos hangsúlyozni, hogy nem szégyellnivaló dolog, hanem hozzátarozik a nőiességhez.

Amennyiben az anya a saját nőiségével és annak jeleivel szemben elfogadó, akkor ezt az attitűdöt sajátítja el a gyermek, és saját magával szemben is elfogadó lesz, természetességgel fogja fogadni az életkori változásokat, így a menstruációt, akkor is, ha az korán érkezik.

A témáról bővebben: Felgyorsult nemi érés – korai menstruáció : Life.hu

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

Hogyan bőjtölj

By | Blog | No Comments

A tavasz közeledtével újra és újra előkerül a böjtölés, ilyenkor mindig sok helyen olvashatunk a témában tanácsokat, tippeket, ötleteket.  Engem is megkérdeztek a témával kapcsolatban.

Idézet a Családinet -en megjelent cikkből:

Hogy készüljünk-e rá? Mindenképpen! Előtte érdemes elolvasni a szakirodalmat, és eldönteni pontosan, milyen típusú böjtöt is szeretnénk tartani, és mennyi ideig. Fontos ez azért, mert meglepetések érhetnek minket, ha nem tájékozódunk előtte részletesen az adott böjtről. Read More

Hogyan keressünk állást?

By | Blog | No Comments

Napjaink gazdasági helyzete sokakat rákényszerít arra, hogy állást változtasson, keressen vagy alapvetően újraértékelje azt, hogy mihez is szeretne kezdeni.. Ebben láthatunk lehetőséget, kihívást is arra, hogy váltsunk, új vizekre tereljük az életünket, és azt csinálhassuk, amit szeretünk.

Elkeserítő, ha egyik napról a másikra elveszítjük a munkahelyünket, és úgymond a „Sors” rákényszerít minket arra, hogy újradefiniáljuk a pályánkat, céljainkat. Ebből a krízisből kikerülhetünk pozitívan is, ha meglátjuk benne azokat a lehetőségeket, amelyek előrébb visznek minket, és fejlődhetünk is általa.

Ebben a megváltozott élethelyzetben nagyon sok kérdés merülhet fel bennünk, amelyek megválaszolása egyrészt önismereti munkát igényel, másrészt szakember (pszichológus, pálya-, karrier tanácsadó) segítségével is átdolgozható. Read More

Harmincasok, akik nem nőttek fel

By | Blog | No Comments

A kérdés megválaszolásához bevezetnék egy fogalmat: Mi is az a Pán Péter szindróma?

harmincasokPán Péter szindróma: a pszicho-szociális fejlődészavarnak ezt a formáját J. M. Barrie skót író híres felnőni nem akaró mesehőse után Pán Péter-szindrómának nevezték el. Az elhúzódó serdülőkori krízisben élők ódzkodnak a felnőtt élet kihívásaitól, nem gondolnak a jövőre, nincsenek hosszú távú elképzeléseik, világmegváltó ábrándokat kergetnek, de megvalósításukért nem tesznek semmit. Annak ellenére, hogy kifejezetten igénylik és szeretik a társaságot, baráti és intim kapcsolataik felszínesek. Akik nem választanak serdülőkorban maguknak célokat, nem köteleződnek el tisztán körvonalozott értékrendek mellett, nem tudják megfelelően elhelyezni magukat a világban, az a felnőttkorra átnyúló serdülőkori identitáskrízishez vezethet.

Ennek az elhúzódó serdülőkornak – Pán Péter szindróma a jellemzője, a kamaszkorban meg nem oldott identitás keresése és megtalálása.   Egyik csoportjuk megmarad „örök gyereknek”, másik csoportjukban megszületik az igény a felnövésre, fejlődésre. Az utóbbi csoport folyamatosan keresi a válaszokat arra, hogy „Ki vagyok én?”, és felnőni, fejlődni szeretne.

Ezekre a személyekre jellemző még, nehezen vállalják a közelséget, az intimitást. Ebből fakad a társas kapcsolatok szegényessége, vagy felszínessége, s mindez az ezt megelőző fejlődéslélektani szakaszban, a serdülőkorban, lényegében ugyanígy volt.A serdülőkor lényeges feladata az identitás megtalálása, és éppen ezért pl. a szerepek próbálgatása, melyik illik, melyik nem az adott személyiséghez, ezért is „lázadnak” a tinédzserek, próbálgatják a különböző szerepeket, öltözködést, hajviseletet, és keresik azt, amelyik én-azonos. Amennyiben a serdülőkor végére letisztulnak ezek a kérdések, egy magabiztos, jól körvonalazott identitást hoz létre az egyén, ha nem, „görgeti” maga előtt tovább ezeket a meg nem oldott feladatokat. Később újra előtérbe kerülnek ezek a feladatok (a 30-as, 40-es évesekben is akár).

Minden személyiségfejlődési szakasz az élet folyamán krízist okoz a személyiségnek, amelyet, ha megold (jól), továbblép a következő szakaszra és gazdagodik a személyisége, amennyiben nem, cipeli tovább a feladatot, és negatív személyiségváltozást okoz (Erickson). Így van ez a Pán Péter szindrómánál is.

Az elhúzódó serdülőkorban lévő felnőttek személyiségében gyökerezik ez a probléma, ami a párválasztást abban befolyásolja, hogy ezek a személyek nem képesek mélyebb, tartósabb kötődésre, de amennyiben vállalják a felnövéssel járó munkát, akár pszichológus segítségével is, megvan az esélyük egy teljes értékű elköteleződésre.

Bővebben itt olvashatsz róla:

A harmincasoknak lőttek? – Life.hu cikke

Jó olvasgatást,

Gazdag Enikő

Tanuljunk meg jól nyaralni !

By | Blog | No Comments

Azt gondolnánk, a pihenés, a nyaralás olyasmi, amit mindannyian ösztönösen tudunk. Pedig nem. Ehhez is, mint annyi máshoz, önismeretre van szükség, tisztában kell lennünk azzal, mit akarunk kipihenni, hogyan tudjuk kipihenni és milyen raktárainkat kell ahhoz feltölteni, hogy a nyaralás után a lehető legjobb állapotba kerüljünk.

Ha az igazán pihentető nyaralást akarjuk kiválasztani, nem elég olyan kategóriákban gondolkodni, mint „megterhelő szellemi munkát végzők”, „fizikai dolgozók”, „nagycsaládosok” vagy „nyugdíjasok”. A fentiek mindegyike vágyhat arra, hogy egy ideig ne kelljen a napját percre pontosan beosztania, egy helyben ülnie vagy örökké zajban töltenie a napot. A saját igényeink ismerete és azok képviselete az első lépés. (A második az egészséges alkalmazkodásé…)

– Minden nyaralásnál a legfontosabb, hogy el tudjuk engedni az itthoni dolgokat, és lazítsunk – mondja Gazdag Enikő pszichológus. – Egyeseknek az aktív nyaralás, biciklizés, vitorlázás, jelent pihenést, másoknak a strandolás, napozás, tehát a passzívabb lazítás. A kikapcsolódás minden embernek mást jelent, hogy ki mit választ, sokat elárul róla. Tudatosságra akkor van szükség, ha bizonyos dolgokat át szeretnénk gondolni, másképpen csinálni, miután hazajöttünk. A nyaralás lehetőség, hogy a problémákat kicsit „elengedjük”, és a hazajőve új megvilágításban láthassuk. Nézzünk magunkba, idézzünk fel régi nyaralásokat, és amelyik a legemlékezetesebb, ahol teljesen felfrissültünk, azt válasszuk, vagy hasonlót. Képzeljünk el egy „álomnyaralást”, és az első kép, ami eszünkbe jut, iránytűként szolgálhat.

Read More

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial