A múlt heti Blikk Nők-ben egy újságíró kolléganővel írtunk egy közös cikket „A rajongás határai” címmel, mely téma most aktuális nálunk is, hiszen itt forgat két híresség hónapokig Magyarországon, továbbá gyakori eset, hogy rajongók túllépnek bizonyos határt az imádottukkal szemben, és zaklatják őt, akár levelekkel, akár tettekkel.
Milyen lelki háttere lehet annak, ha valaki túlzott mértékben táplál rajongást egy-egy sztár iránt?
Az ok a következőkben rejlik véleményem szerint:
„Felnőttkorukban általában azok az emberek hajlamosak túlzó rajongást táplálni híres személyek iránt, akik bizonytalanok önmagukban, és nem elég fejlett az önismeretük. Ezért számukra egy ideált testesít meg az imádott sztár. Aki gyermekként a közvetlen környezetében senkit nem tekintett példaképének, az később a külvilágban kereshet magának ilyen személyeket.”- így fogalmaztam meg a 2010. nov. 17-ei Blikk Nők c. újságban.
Továbbá azt gondolom, hogy a rajongás tárgya olyan tulajdonságokat, értékeket testesít meg a rajongó számára, amelyel ő úgy gondolja nem rendelkezik, de vágyik rá, szeretne olyan lenni, mint az imádottja.
Hogy jön ide a szerelem?
Ez hasonlóan működik, mint az olyan szerelem esetében, amikor számunkra vágyott tulajdonságokba, értékekbe „szeretünk bele”, és amint megéljük ezeket önmagunkban, kiteljesítjük, a szerelem és a vágy is elmúlik. Ezért fontos az, hogy érett személyiséggel kössünk hosszútávra szóló párkapcsolatokat, mert akkor nem az „árnyékunkhoz” fogunk vonzódni (olyan tulajdonságokhoz, amelyeket nem integráltunk, nem ismertünk fel önmagunkban), hanem egy olyan személyhez, aki a kiforrott személyiségünkhöz való Társ lehet.
Kezelhető vajon a beteges rajongás?
„A beteges rajongás kezelhető. Ilyenkor az a központi kérdés, hogy milyen tulajdonságokat és vonásokat „istenít” az illető a sztárban. Szakember segítségével és az önismeret fejlesztésével normáis mederbe terelhető a rajongás. Mindig az egyén számít, az, hogy mit jelent neki, mit testesít meg számára az imádott híresség. A kezelés lényege, hogy helyreálljon az illető önbizalma, kialakulhasson nála az egészséges önértékelés. Amint az egyén kiteljesíti magában a vágyott tulajdonságokat, és megtanul, például határozott lenni, a féktelen vágy is megszűnik. A rajongás bizonyos fokig egészséges is lehet, ha a személyiség fejlődését szolgálja, tehát, ha az egyén „eltanulja” a sztártól azokat a tulajdonságokat, viselkedésmintákat, amik addig hiányoztak belőle”.- válaszoltam a Blikk Nők kérdésére.
Legközelebb a 2010. december 8-án megjelenő Blikk Nők-ben olvashatsz tőlem (Elvált nő keresi párját c. témában)!
Gazdag Enikő
Mikulásra megkaptam a „Ki nevel a végén?” c. Csernus könyvet, még csak belelapoztam.. A véleményem viszont nem változott róla, továbbra is azt gondolom, hogy tudatosan él és gondolkozik, csak egy valamit felejt el mindig, hogy ő nem ítélkezhet mások felett, tiszteletben kéne tartania azt, hogy mások másképpen látnak dolgokat, más van a fejükben, továbbmenve ezen más Nő-kép él mindenkinek a fejében, és ő ,amit a könyvében felvázol az az ő saját Nő-képe. Figyelemfelkeltő volt Csernus új könyvében számomra az is, hogy pl. azokról az anyákról, akik egyedül nevelik a gyereküket, gúnyosan írja, hogy talán találnak egy apapótlékot, mint a Hollywood-i filmekben.. De megoldást nem ad. Miért baj az, ha tud valaki hinni valamiben? És ha igen, és neki megadatik a happy end ? Irigy rá? Vagy mit akar? Szóval összességében én szkeptikusan állok Csernushoz, mert mások ismerete mellett az önismerete nem követi ezt. Read More
