Tag

személyiség | Gazdag Enikő

Nők Lapja Psziché – Családi fotóalbumok

By | Cikkek | No Comments

 

A családi emlékek, a generációról generációra öröklődő minták és hiedelmek fontos részét képezik az egyén személyiségének. A családi mítoszok  és örökségek által formálódik az élethez való hozzáállás, a párkapcsolat, a szülővé válás, stb. Pl. egy katona családban fontos érték a fegyelmezettség, szigor, a gyerekek is gyakran ebben a szellemben nevelkednek. Ezért a családi képek mesélhetnek az illető örökségeiről, személyiségéről, ami nagyon hasznos adalék lehet az egyéni vagy párterápiában.

Viszont a képek mindenki számára láthatóvá tétele sok buktatót rejthet magában, érdemes inkább csak egy szűk kör számára felfedni. A világhálón csak olyan információt osszunk meg másokkal, ami személyes adatokat nem tartalmaz,és a családtagok is beleegyeztek a közzétételben. A régi családi képeket őrizzük meg egy szűk kör számára.

 

 

NokLapjaPsziche_Csaladi_Fotoalbumok

Lázadásból jeles – cikk a Ridikül magazinban

By | Cikkek | No Comments

Kik azok a fekete bárányok? Különcök, akik vállalják az egyéniségüket, vagy született gonoszak, akik borzalmas tetteikről hírhedtek? Mindkét típus előfordulhat, sőt gyakran a családi ház „termeli” ki a maga fekete bárányait. Az okok a gyerekkorban, és a személyiségben keresendőek. Jó esetben ezek a jegyek sikerre is vihetik az illetőt.
Ridi-FeketeBarany

Cyber féltékenység – Nők Lapja Psziché

By | Cikkek | No Comments

Szakmai gyakorlatom során a leggyakoribb „lebukás faktor” a megcsalás esetén a telefonokon, közösségi portálokon való csetelés, flörtölés. Joggal merül fel a kérdés, hogy hol van az a határ, amibe még beengedhetjük a másikat, megnézheti-e a párunk az e-mailjeinket, beléphet-e a nevünkben bárhová is? Az egyéni határba az is beletartozik, hogy minden embernek joga van a személyes térhez, privát dolgokhoz, de emellett nem rejteget semmit a másik előtt, esetenként „átlátszóvá” teheti magát. A bizalom fontos alappillére egy párkapcsolatnak.

Npszi-Cyber

A kómáról

By | Blog | No Comments

A kutatók és orvosok számára egy máig fel nem tárt és vitatott terület az agy egy érdekes állapota, a kóma. Sok olyan történetet hallani, ami tudományosan nem megmagyarázható, pl. kómából felébredt emberek egy új szokást vesznek fel vagy idegen nyelven kezdenek beszélni.

Mi is az a kóma? Mi állhat a titokzatos jelenségek hátterében?

A témáról bővebben it olvashat:

Life.hu : Kómából ébredve

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

Képzeletbeli barát gyerekeknél

By | Blog | No Comments

Természetes jelenség

A képzeletbeli barát jelenléte teljesen természetes dolog, nem kell megijednie a szülőnek, ha hirtelen felbukkan a gyerek életében egy láthatatlan társ. Az viszont feladat, hogy elfogadjuk, sőt megértsük, hogy mi a valódi szerepe a barátnak. Óvatosan ki kell deríteni, mi célból érkezett: félelem oldása miatt, vagy magányos a kicsi, esetleg semmi „rossz” nincs a háttérben, csak gazdag képzelete nem ismer határokat.

Láthatatlan barátokAz egyke gyerekekre jellemzőbb a barát megteremtése, ennek oka a nyilvánvaló egyedüllétben keresendő, esetleg a testvér utáni vágyát fejezi ki így, de egy nagy krízis is előcsalogathatja a fantáziapajtást – ilyen lehet a válás vagy egy közeli hozzátartozó elveszítése.

Természetesen arra kell törekedni, hogy a gyerek velünk akarja megbeszélni a problémákat, ugyanakkor a nevelés során hasznát is vehetjük egy láthatatlan lénynek – ilyen lehet a nehezen elalvó, a sötéttől félő gyerek számára, ha megerősítjük abban, hogy láthatatlan barátja vele marad, vigyáz rá. De nem szabad manipulálni ezzel a kicsit, kifejezetten helytelen úgy rávenni például a borsófőzelék elfogyasztására, hogy közben azt hangsúlyozzuk, hogy mindezt látja a barátja.

A legtöbb esetben az iskoláskor kezdetén búcsúznak el a gyerekek a képzeletbeli barátoktól, ebben az időszakban ugyanis az érdeklődésük általában egyre inkább a kortársak felé fordul. Szakemberhez csak akkor kell fordulni, ha még ekkor sem tűnik el a képzelt jászótárs.

A témáról bővebben: Láthatatlan barátok – Life.hu cikke

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

magany-egyedullet

Magány vagy egyedüllét?

By | Blog | No Comments

A magány nem azonos az egyedülléttel. Sok ember képes arra, hogy az egyedüllétet pozitívan töltse el, sok olyan dologra tud időt szakítani, amit csak így lehet kivitelezni, pl. egy új tanfolyam elkezdése, sportolás, egy jó könyv elolvasása.
Kellő önismereti munkával az előnyünkre fordíthatjuk az egyedüllétet, amíg nem találjuk meg a párunkat, hasznos dolgokra is lehet tudatosan időt fordítani, ezáltal gazdagodhat a személyiségünk.
Fontos erőforrások lehetnek a barátok, akikkel közös programokat tudunk szervezni, a gondjainkat megbeszélni és erőt meríteni a a kapcsolatból.
A magány akkor lehet negatív hatással a személyiségünkre, ha negatívan értékeljük azt, sajnáljuk magunkat, magunkba fordulunk, és bezárkózunk. Érdemes az egyedüllétben a pozitív lehetőségeket meglátni.

A témáról bővebben: Hogyan betegít meg a magány ? – Life.hu cikke

Jó olvasgatást!

Gazdag Enikő

Mi is pontosan a skizofrénia? Milyen betegségről van szó?

By | Blog | No Comments

A skizofrénia (schizophrenia), vagy hasadásos elmezavar egy kóros állapotra, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlására utal.

 

Maga a szó a görög szkhidzó (>hasítani<) és phrén (>lélek<) szavakból származik. Emiatt a skizofréniát a köznyelv néha tévesen a disszociatív személyiségzavarral azonosítja. A valóságban a skizofrénia nem azonos a többszörös személyiséggel.

 

A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Általában a serdülőkor táján jelentkezik, de kialakulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora.

 

Read More

Harmincasok, akik nem nőttek fel

By | Blog | No Comments

A kérdés megválaszolásához bevezetnék egy fogalmat: Mi is az a Pán Péter szindróma?

harmincasokPán Péter szindróma: a pszicho-szociális fejlődészavarnak ezt a formáját J. M. Barrie skót író híres felnőni nem akaró mesehőse után Pán Péter-szindrómának nevezték el. Az elhúzódó serdülőkori krízisben élők ódzkodnak a felnőtt élet kihívásaitól, nem gondolnak a jövőre, nincsenek hosszú távú elképzeléseik, világmegváltó ábrándokat kergetnek, de megvalósításukért nem tesznek semmit. Annak ellenére, hogy kifejezetten igénylik és szeretik a társaságot, baráti és intim kapcsolataik felszínesek. Akik nem választanak serdülőkorban maguknak célokat, nem köteleződnek el tisztán körvonalozott értékrendek mellett, nem tudják megfelelően elhelyezni magukat a világban, az a felnőttkorra átnyúló serdülőkori identitáskrízishez vezethet.

Ennek az elhúzódó serdülőkornak – Pán Péter szindróma a jellemzője, a kamaszkorban meg nem oldott identitás keresése és megtalálása.   Egyik csoportjuk megmarad „örök gyereknek”, másik csoportjukban megszületik az igény a felnövésre, fejlődésre. Az utóbbi csoport folyamatosan keresi a válaszokat arra, hogy „Ki vagyok én?”, és felnőni, fejlődni szeretne.

Ezekre a személyekre jellemző még, nehezen vállalják a közelséget, az intimitást. Ebből fakad a társas kapcsolatok szegényessége, vagy felszínessége, s mindez az ezt megelőző fejlődéslélektani szakaszban, a serdülőkorban, lényegében ugyanígy volt.A serdülőkor lényeges feladata az identitás megtalálása, és éppen ezért pl. a szerepek próbálgatása, melyik illik, melyik nem az adott személyiséghez, ezért is „lázadnak” a tinédzserek, próbálgatják a különböző szerepeket, öltözködést, hajviseletet, és keresik azt, amelyik én-azonos. Amennyiben a serdülőkor végére letisztulnak ezek a kérdések, egy magabiztos, jól körvonalazott identitást hoz létre az egyén, ha nem, „görgeti” maga előtt tovább ezeket a meg nem oldott feladatokat. Később újra előtérbe kerülnek ezek a feladatok (a 30-as, 40-es évesekben is akár).

Minden személyiségfejlődési szakasz az élet folyamán krízist okoz a személyiségnek, amelyet, ha megold (jól), továbblép a következő szakaszra és gazdagodik a személyisége, amennyiben nem, cipeli tovább a feladatot, és negatív személyiségváltozást okoz (Erickson). Így van ez a Pán Péter szindrómánál is.

Az elhúzódó serdülőkorban lévő felnőttek személyiségében gyökerezik ez a probléma, ami a párválasztást abban befolyásolja, hogy ezek a személyek nem képesek mélyebb, tartósabb kötődésre, de amennyiben vállalják a felnövéssel járó munkát, akár pszichológus segítségével is, megvan az esélyük egy teljes értékű elköteleződésre.

Bővebben itt olvashatsz róla:

A harmincasoknak lőttek? – Life.hu cikke

Jó olvasgatást,

Gazdag Enikő

Sport és Karrier

By | Blog | No Comments

A sportos életmód nemcsak az alakunknak, az egészségünknek és a közérzetünknek tesz jót, hanem a munkahelyi teljesítményünkre ispozitív hatással van. Tehát még eggyel több okunk van arra, hogy a rendszeres mozgást semmiképp se hagyjuk ki a napirendünkből!

„A munkám miatt nem jut időm a sportolni”. „Ha esténként hazaérek, már mozdulni se bírok, nemhogy edzeni!” – Ugye te is hallottál már, (vagy talán mondtál is?!) ehhez hasonló kifogásokat? Pedig épp a munkád érdekében kellene többet mozognod, ugyanis a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy akik legalább hetente háromszor kb. egy órán át sportolnak, azok a munkahelyükön is nagyobb erőbedobással teljesítenek és ennek következtében több sikert is zsebelhetnek be. Vajon mi az összefüggés a rendszeres sport és a karrier alakulása között? Ennek jártunk utánaGazdag Enikő pszichológussal.

„A sportolás adhat egyfajta áramlatélményt, vagy csúcsélményt, amit a pszichológiában FLOW- nak neveznek. – kezdi szakértőnk. – Vagyis olyan állapot, amikor a tevékenység teljesen magába olvaszthat, amivel eggyé válhatunk, és amelynek során semmilyen más gondolatunk, érzelmünk nincsen. Ezt az élményt nemcsak sport közben, hanem akár kertészkedéskor, főzéskor, olvasáskor is megtapasztalhatjuk, a közös vonás, hogy mindig örömérzet kíséri, eredménytől függetlenül. Aki gyakran átéli sportoláskor ezt az érzést, az a munkában is feltehetőleg keresni fogja és igénye lesz arra, hogy a munkaköre, az aktuális feladatai örömet okozzanak számára és a lehető legjobb eredménnyel tudja teljesíteni őket.”

Read More

Tanuljunk meg jól nyaralni !

By | Blog | No Comments

Azt gondolnánk, a pihenés, a nyaralás olyasmi, amit mindannyian ösztönösen tudunk. Pedig nem. Ehhez is, mint annyi máshoz, önismeretre van szükség, tisztában kell lennünk azzal, mit akarunk kipihenni, hogyan tudjuk kipihenni és milyen raktárainkat kell ahhoz feltölteni, hogy a nyaralás után a lehető legjobb állapotba kerüljünk.

Ha az igazán pihentető nyaralást akarjuk kiválasztani, nem elég olyan kategóriákban gondolkodni, mint „megterhelő szellemi munkát végzők”, „fizikai dolgozók”, „nagycsaládosok” vagy „nyugdíjasok”. A fentiek mindegyike vágyhat arra, hogy egy ideig ne kelljen a napját percre pontosan beosztania, egy helyben ülnie vagy örökké zajban töltenie a napot. A saját igényeink ismerete és azok képviselete az első lépés. (A második az egészséges alkalmazkodásé…)

– Minden nyaralásnál a legfontosabb, hogy el tudjuk engedni az itthoni dolgokat, és lazítsunk – mondja Gazdag Enikő pszichológus. – Egyeseknek az aktív nyaralás, biciklizés, vitorlázás, jelent pihenést, másoknak a strandolás, napozás, tehát a passzívabb lazítás. A kikapcsolódás minden embernek mást jelent, hogy ki mit választ, sokat elárul róla. Tudatosságra akkor van szükség, ha bizonyos dolgokat át szeretnénk gondolni, másképpen csinálni, miután hazajöttünk. A nyaralás lehetőség, hogy a problémákat kicsit „elengedjük”, és a hazajőve új megvilágításban láthassuk. Nézzünk magunkba, idézzünk fel régi nyaralásokat, és amelyik a legemlékezetesebb, ahol teljesen felfrissültünk, azt válasszuk, vagy hasonlót. Képzeljünk el egy „álomnyaralást”, és az első kép, ami eszünkbe jut, iránytűként szolgálhat.

Read More

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial