Chilei bányászok – Hogyan változik meg az életük?
A mai napon (2010. okt. 14.) hozták fel az utolsó bányászt. Szinte mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon milyen hatással lehet a 33 bányászra a 69 napig tartó bezártság? Eddig erre nem volt példa, a leghosszabb ideig bányában rekedtek nem több, mint 30 nap után kiszabadultak a föld fogságából.
Folynak a találgatások a pszichológus szakmában, hogy vajon hogyan módosítja a személyiséget, milyen változásokat okoz ez a trauma, ill. okoz-e egyáltalán változást.
Abban szinte mindannyian egyetértünk, hogy nem tűnik el nyomtalanul ennek a katasztrófának a hatása, a következő változások történhetnek az illetővel:
- sérül a realáitásérzéke
- megváltozik a viszonya a közösséghez, akár úgy, hogy jobban vágyik, társaságra, akár úgy, hogy kerülni fogja az embereket,
- pánikroham kialakulását is elősegítheti,
- klausztrofóbia is létrejöhet, amelyet a kapszulában való szállítás előhozhat,
- nem akar többé bányász maradni (ezt a TV-ben is nyilatkozták páran),
- a hirtelen jövő „sztárság” -sal sem tud mit kezdeni.
Mindenesetre személyiségfüggő az, hogy kire milyen hatással lesz ez az esemény, és attól is függ, kinek milyen a stresszel való megküzdési repertoárja. Ez az esemény is felfogható egyfajta krízisként, ahol megvan annak a lehetősége, hogy a túlélők új életet kezdjenek, megerősödjenek a traumától, de ebben benne van a veszély is, hogy szétmennek családi, baráti kapcsolatok, negatív személyiség változások történnek. Pszichológusok sokat segíthetnek nekik a talpraállásban, és a katasztrófa feldolgozásában.
Ti mit gondoltok vajon milyen hatása lehet a hosszútávú izolációnak? Kíváncsi vagyok a véleményekre!