Nagyon gyakran azt látom, hogy a nőkben az a kép él a férfiakról, hogy azok „rosszak”, nem törődnek velük, és éppen hogy félrenéz a nő, máris félrelép a párja. Vajon tényleg igaz ez? Tényleg eredendően gonoszak a férfiak?
Honnan hozzuk ezt a negatív mintát a férfiakról?
A héten a Music Fm-ben a női lélekről beszélgettünk. Ahol arról volt szó többek között, hogy én úgy gondolom, hogy a férfinak nem dolga kitalálni, hogy mire is vágyik a párja, hiszen nem gondolatolvasó, azt tudja megadni, ami kommunikálva van felé. Erre jön a válasz (gyakran párterápiákon), hogy az már nem is olyan a nőnek, ha mondani kell. Miért nem? Minden ember más, más igénnyel, ezt csak akkor tudja meg a másik, ha ki van mondva. Éppen hogy azt kellene értékelni, hogy odafigyel erre a férfi, és képes megtenni, amit szeretne a nő.
Erre az interjúmra azt a kritikát kaptam egy családtagomtól, hogy túl pozitívan nyilatkoztam a férfiakról. Ez a mondat indította el bennem ezt a cikket, elgondolkoztatott azon, hogy honnan jön ez a negatív minta a nők jelentős részében?
Természetesen jórészt otthonról hozzuk, abból, amit hallottunk apánkról, vagy amit anyukánk közvetített felénk, hogy milyen egy „rossz” férfi és milyennek kellene neki lennie ideálisan. Pl.: A férfiak folyamatosan nőznek, „ahogy félrenézek, Apád máris mással flörtöl”, stb. A lánygyerek azt az üzenetet kapja, hogy a férfiak ilyenek, és neki ezzel kell számolnia a későbbiekben. Azt nagyon kevés szülő közvetíti, hogy annak oka van, mert Apa félrelép, és ezért Anya is felelős. Ez a negatív minta határozza meg később a választásainkat, a képünket a kapcsolatokról és férfiakról. És lássuk be, hogy nagyon kevés esélye van annak a férfinak, aki „eredendően rossz”.
Akkor miért is lép félre a férfi?
Engem is mindig nagyon érdekelt ez a téma, és most már több mint 10 éves párterápiás tapasztalatommal a hátam mögött, sok mindent megértettem a férfiakról.
Vannak olyan férfi klienseim, akikre a nők azt mondják, hogy nőcsábászok, „vadászok”, és mondhatni tényleg sikeresek a nők körében. Ennek ellenére soha még egyetlenegy sem mondta azt, hogy ő sportot űz ebből, és ő ezt élvezi, hanem MINDIG az motiválja őt a félrelépésben, hogy BOLDOGTALAN és keres valamit, amit nem talál.
Ebből egyértelműen az következik, hogy valamit, ami a számára nagyon fontos nem kap meg a párjától. Ez lehet bármi: elismerés, érintés, gondoskodás, szex, stb. (Ide kapcsolódik az 5 szeretetnyelv is, hogy abban a formában érezzük, hogy szeret minket a másik, ami a szeretetnyelvünk, ha érintésre vágyunk, hiába kapunk ajándékokat, még üres marad a szeretet tankunk. Mi meg hiába ölelgetjük a párunkat, ha ő ajándékra vár.)
Hogyan tegyük boldoggá a párunkat?
Kommunikáljunk erről! Sokan leélnek boldogtalanul és akár megcsalatva egy életet egymás mellett, anélkül, hogy tudnák, hogy mire is vágyik a másik.
Két ember akkor tud boldogan, harmonikusan együtt élni, ha megismerik egymást, a másik igényeit, vágyait, és odafigyelnek ezekre. Hiszen hosszútávon az tartja össze a párokat, ha tudatosan dolgoznak a kapcsolaton, és elfogadják egymást, olyannak amilyen.
Egy boldog párkapcsolatban elkerülhető a félrelépés, hiszen egy férfi, ha jól érzi magát, minden igénye kielégül, bolond lesz időt, energiát fordítani arra, hogy kifelé kacsintgasson.
Ugyanez igaz a nőkre is, hogy ő is kommunikálják az igényeiket, és jelezzék a férfi felé, ha problémát éreznek. Így lehet kölcsönösen mindkét felet kielégítő kapcsolatot működtetni.
Milyen is a férfi valójában?
Belül minden férfi szeretetre éhezik, ugyanúgy, mint a nők. Alapvetően ők is arra vágynak, hogy érzelmi biztonságban legyenek, és megbecsüljék, elismerjék, szeressék őket.
Vegyük le „sötét” szemüveget, és lássuk meg a férfiakban az emberi részt, hiszen a magabiztosság mögött mindig jelentős sérülékenység lakozik.
Sok sikert hozzá!
Gazdag Enikő pszichológus, pár-és családterapeuta