Kedves Enikő!
28 éves boldog párkapcsolatban élő csinos lány vagyok, illetve már nő, egy másfél éves kisfiú anyukája 🙂 Az a problémám, hogy nagyon szeretnék nyitottabb, oldottabb lenni, de sajnos nem megy. Mindig van egy „gát”, ami nem enged felszabadultan viselkedni és azon aggódom, hogy mások mit szólnak a viselkedésemhez. Ha valamennyire elengedem magam, akkor is kívülről figyelem magam, hogy ne viselkedjek hülyén, mert hogy mit szólnak hozzá az emberek. Amúgy tudom, hogy nem kellene másokkal foglalkoznom, sűrűn figyelmeztetem is magam erre, de sajnos akkor sem tudok 100%-ig oldottan viselkedni. Ha alkoholt fogyasztok, akkor persze némileg lazább leszek, de teljesen elengedni akkor sem tudom magam. Pl. nem merek mások előtt énekelni (még a párom vagy a szüleim előtt sem), pedig nem én vagyok az egyetlen szörnyű hangú 🙂 Vagy ha szórakozni megyünk, akkor sem tudom felhőtlenül jól érezni magam, mert azon gondolkodom, hogy nem táncolok-e idiótán.
Létezik erre valamilyen megoldás?
Köszönettel, H
Kedves „H”!
Egyik oldalról: Mit jelent Önnek az igazán oldottság? Milyen állapotot? Mert véleményem szerint, amikor másokkal együtt vagyunk, akár szórakozunk, vagy csak beszélgetünk, azért gátak, szociális korlátok mindenkiben működnek, hiszen ez a neveltetésünkből, kultúránkból is fakad. Elég furcsa lenne, ha mindenki teljesen „kivetkőzne” magából.
Másik oldalról a kérdését megvilágítva: az oldottság, nyitottság erősíthető az önbizalom növelésével (ez jöhet önmagunk elfogadásából, felvállalásából, őszinteségből önmagunk és mások irányába), és ezáltal a mások véleményétől való függetlenség is kialakul.
Ha hiszünk önmagunkban, és biztosak vagyunk abban, hogy önmagunkhoz mérten a lehető legjobban csináljuk a dolgokat, nem fog már érdekelni mit gondolnak mások. Mindenképpen ezt javasolnám önismereti munkával erősíteni Önben.
Amit Ön szerint mások gondolnak Önről, azok általában az Ön saját gondolatai, csak hiszi azt, hogy ezt gondolják Önről valójában. Ha meg kritikát kap másoktól az mindig a másik gondolata, azzal nem kell törődni, a békét önmagunkban kell megtalálnunk, és nem másoktól függővé tenni azt. Üdvözlettel, Gazdag Enikő